Füzéri szállás

2010. október 16.

Apánk kántor vót, nagyapánk kefekötő
Nagy bögrével itta a pályinkát, mind a kettő.
Őseinkhez rest mi nem akarunk lenni
Ezért a pályinkát szabadon fogjuk ünnepelni.
Füzérre hívunk hát minden ünnepelni vágyót
De a józanságért mi sem állunk jót.
Október 16-a, szép szombati napján, a délutáni órán
Pálinka mesterek és műhelyek során
Kóstolhat nedűt ki ideér korán.
Estébe hajolva s kissé megittasodva
Pikáns mese, Csík zene, táncház kísér az alomra.

"A Föld történetében csupán pár másodperc az az idő, amelyben a Zempléni-hegység megszületett. Más-más időkben változatosan formálódott, törésekkel, süllyedésekkel szabdalt kőzettömegekből már maga a víz, a szél és a jég oly gazdag formakincsű tájat alakított ki, melyhez foghatót nehezen találunk másutt Magyarországon.

A Zempléni-hegységben barangoló turistát éppen ez a csodálatos változatosság ragadja meg legjobban. Meredeken zuhanó sziklafoltok, oszlopként égbenyúló kőpillérek, ijesztő párkányok aljában jár, majd napsütötte fennsíkon, üde hegyi kaszálón pihen. Komor méltóságú bükkös homályától fehéren nevető kérgű nyírfák közé válthat. Pihenhet reggel fenyőtűk szőnyegén, este pedig a füzesek alján. Megcsodálhatja a csúcsokon várait. Láthat szelíd dombokat, lágyan hajló hegygerinceket. Ihat kristálytiszta hegye patakjaiból és forrásaiból. Este pedig, ha fáradtan pihenni tér, egyszer százéves parasztház, másszor meg modern vendégház mennyezete borul fölébe."
(Forrás: Tamaskó Ödön: Zempléni-hegység)

A Füzéri Várra vezető út mellett, a faluközpontban található Tájház 1879-ben épült, erről tanúskodik a mestergerendába vésett évszám.

A házhoz tartozó kis portát patics (fonott léc) kerítés fogja közre, az udvaron látható egy zsúpfedeles kocsiszín s az alatta álló szénásszekér. Az épületben négy helyiség található: szoba, pitvar (konyha), kamra és istálló. A Tájház a XIX. századi Hegyközre jellemző építészetei elemeket tükrözi: sárba rakott kőfal, döngölt agyagpadló, a fal védelmére épült tőc (ülőpad) és a kontyolt zsuppfedeles tető. A berendezési tárgyak, - melyek a füzéri lakosoktól származnak - ma nagy kulturális és eszmei értéket képviselnek.  A XIX. századból származó tulipános ládák, a tükrös kép, festett karos láda, bölcső, szentképek, kézzel festett tányérok, és a különböző használati eszközök között a látogató megismerkedhet a paraszti élet viszontagságaival és szépségeivel.
 

Szeretné a hétvégéjét családias, baráti hangulatú, kellemes klímájú környezetben tölteni?

Ha igen, és vonzza a történelmi hangulat, a tiszta levegő, a változatos kirándulási lehetőségek, akkor utazzon Füzérre a Füzéri Sasfészek alatt megbújó bájos zempléni községbe. A környék bebarangolása után házias koszttal, elérhető áron vacsorázhat a Koronaőr Kisvendéglőben. Amennyiben hosszabb időt szeretne ezen a szép vidéken eltölteni, akkor a Koronaőr Vendégház szobáiban otthonosan érezheti magát, lepihenhet miután megkóstolta a Zemplén varázslatos ételeit.
 

Nehéz lenne a füzérradványi Károlyi-kastélyról elfogultság nélkül írnom, hisz abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy többször jártam már benne és körülötte. Érkeztem udvarába szánon és szekéren, hintón, buszon és gépjárműben. Amikor megkérdeznek, melyik hazánk legszebb tájképe, amit fotóra kívánnék rögzíteni, mindig kettőt mondok egyszerre, ebből az egyik az a látvány, amit a zempléni hegyek, dombok mutatnak, a füzérradványi kastély felé vezető egy kilométer hosszúságú, több mint száz éves, erdei- és feketefenyőkből álló fasorból.  A másik kép a regéci vár légifotója, amin egyszerre látszik a várrom és a változatos abaúji dombság.
 

Légifotó adatbázis >>

A község múltja a történelmi középkorra nyúlik vissza a falu felett őrt álló vár a mai napig a község központi eleme, fő turisztikai látványossága.


Füzér

Füzér vártörténet

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kényelmes sétaút vezet fel a hegynyeregbe.


Füzér vára - rekonstrukciós elképzelés - Ferenc Tamás grafikája

Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olaszbástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül.

A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron.

Az 1970-es évektől Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. 1992-től Simon Zoltán vezetésével folyik a feltárás és helyreállítás. Közben megalakult a helyi lakosság tagjaiból a Füzéri Várvédő Egyesület, és nyaranként várjátékokkal idézik fel a vár históriáját.

Forrás: Északivárak.hu

Várbarát.lap.hu | Várépítészet.lap.hu

Légifotó album

Koronaőr Kisvendéglő és Vendégház
3996 Füzér, Dózsa Gy. u. 2.
tel.:  (06 47) 340 020, (06 30) 351 9540
honlap: www.koronaor.hu

www.fuzer.hu | fuzer.lap.hu

Először egy osztálykirándulás során jártam a füzéri várban, persze elöljáróban megjegyezném, hogy a lap nemcsak a várról szól, hanem Füzér településre vonatkozó linkeket gyűjti össze.

2010. április 4. - Húsvét vasárnap
11.00 - 17.00.

Előzetesen a programról

Húsvét vasárnapján 11. órától újra megnyitja kapuit a füzéri sasfészek. S mit láthatnak a kedves látogatók?
A természeti táj szépségén, és a középkori vár kincsein kívül tanúi lehetünk a XVI. századi életképeknek, láthatunk reneszánsz táncokat, sőt be is kapcsolódhatunk a korabeli lépések elsajátításába, kipróbálhatjuk az íjászkodást, megtekinthetjük a korabeli fegyvereket, középkori viseletet ölthetünk magunkra, érmét verhetünk saját kezünkkel, megkóstolhatjuk a pince különleges borait, valamint a helyben sült ínyencségeket is. Szurkolhatunk a lovagok egymással vívott harcai során, kipróbálhatjuk a középkori játékokat, meghallgathatjuk a középkori muzsikát.